2015. szeptember 1., kedd

5.rész

SHAMANTA SZEMSZÖGE

Már 3 hét eltelt mióta elhagytam a Horan családot. Hiányzott nagyon Theo. Nem is tudom hogy tudtam ennyire megszeretni ezt a kisfiút.
Találtam egy munkát egy kevésbé jó gyereknél. Nagyon rossz. Folyton kiabál,parancsolgat,csúnyán beszél,futkározik. Egyszerűen nem tudok vele mit csinálni.
Ma is épp hozzájuk készülök. A tévé bekapcsolva én felöltözve, de hirtelen a tévébe felhozzák egy ismerősöm nevét.
-Niall Horan bátyja és felesége tragikus autóbalesetben elhunytak. Egy ittas sofőr áttért az ő sávjukba így történt a baleset.-Mondta a nő.-Jelenleg a (most korházat mond de én nem ismerek szóval.).-mondta a címet és én gondolkozás nélkül elindultam oda. Sietve szedtem a lábamat az utcán míg nem oda értem. Oda mentem a recepciós pulthoz és megkérdeztem hányadik szoba.
-A 345-ös.-mondta én megköszöntem és a lifthez futottam. Miközben mentem az emeletre folyton Theon és Niall-őn járt az eszem. Mennyire fájhat nekik. Főleg Theonak. Még is csak a szülei voltak.
Mikor oda értem láttam ahogy a szoba elött Theo sír. Barbi mellette,vigasztalja.
Oda mentem halkan és leguggoltam elé. Nem vette észre hogy itt vagyok. Gyengéden megsimogattam a kis térdecskéjét,ő egyből felnézett. Zokogva ölelt át az aprócska kezet a hátamra tette.
-Itt vagyok Theo ne sírj.-mondtam már én is könnyezve. Nem szeretem látni ha egy kisgyerek sír. Akkor nekem is sírhatnékom van,ez történt most is.
-Az anyukám és az apukám.....elmentek.-zokogta. Én oda fordítottam Barbihoz és megkérdeztem tőle hol van Niall.
-A büfénél van.-mondta szomorúan.
-Köszönöm.-köszöntem meg és elindultam,de mielött felálltam volna adtam egy puszit Theo fejecskéjére.
A büfébe érve láttam Niallt ahogy a könnyeibe fulladozik. Oda mentem és megérintettem a vállát. Ő ijedten felugrik.
-Te hogy kerülsz ide?.-kérdezte.
-Hall....hallodtam mi..mi történt...Sajnálom. -mondtam kissé dadogva,mire ő olyat tett amire nem találtam szavakat. Hirtelen történt.

BARBARA SZEMSZÖGE.

-Theo ne sírj.-mondtam szinte könyörögve. Nem szeretem a síros gyerekeket. Még a gyerekeket sem nagyon.
-Barbi a szüleim.-mondta sírva.
-De még lehet hogy nem mentek el.-mondtam.
-Niall bácsi és Sam néni merre van?.-kérdezte könnyektől csillogó szemekkel. Engem meg elkapott a féltékenység.
-Gyere Theo derítsük ki.-mondtam és elindultunk a büfé felé. Ott azt láttam vagy is láttuk ahogy Niall hirtelen feláll és megöleli Shamant-át. Sokkal nagyobb volt a féltékenységem mint előbb. Azt éreztem hogy Theo elengedi a kezemet. Láttam ahogy oda fut hozzájuk és átölelik egymást. A könnyek a szemembe szöktek mikor észrevettem.
                                                                             Olyan mintha egy család lennének.

1 megjegyzés: